Tavaszi napéjegyenlőség

Tavaszi napéjegyenlőség

hideg harmat

A tavaszi napéjegyenlőség a 24 napelem egyike, és a negyedik tavaszi napszak.Douzhiren, ahol a napsárga meridián eléri a 0°-ot, minden évben a Gergely-naptár szerint március 19-22-én adják át.A tavaszi napéjegyenlőség nagy jelentőséggel bír a csillagászatban.A tavaszi napéjegyenlőség napján az északi és a déli féltekén egyenlő arányban oszlik meg a nappal és az éjszaka.Ettől a naptól kezdve a Nap közvetlen helyzete továbbra is az egyenlítőtől az északi féltekére mozog.Az északi féltekén kezdenek hosszabbak lenni a nappalok, mint az éjszakák, a déli féltekén pedig ennek az ellenkezője igaz.Az éghajlat tekintetében is vannak nyilvánvaló jellemzők.A Qinghai Tibet-fennsík, északkelet, északnyugat és Észak-Kína északi részeit leszámítva Kína ragyogó tavaszba lépett.

A tavaszi napéjegyenlőség a nappal és az éjszaka idejére utal, ami 12 óra;Másodszor, az ókorban a tavasz a tavasz elejétől a nyár elejéig tartott.A tavaszi napéjegyenlőség egyenlően oszlott el a tavasz három hónapjában.A tavaszi napéjegyenlőség után enyhe az éghajlat, bőven esik az eső és süt a nap.A tavaszi napéjegyenlőség idején a kínai embereknek szokásuk a sárkányrepülés, a tavaszi zöldségevés, a tojásrakás és így tovább.

Meteorológiai definíció

A gyakorlatban általában azt a dátumot jelenti, amikor a nap valóban a sárga meridián 0°-án van: minden év március 20-án vagy március 21-én.

Időtartamot tekintve a nap helyzetét jelenti a sárga meridián 0 ° és 15 ° között, ami körülbelül március 20-tól április 5-ig tart.

A tavaszi napéjegyenlőség a nappal és az éjszaka idejére utal, ami 12 óra;Másodszor, a tavaszi napéjegyenlőség a tavaszi napéjegyenlőség (tavasz elejétől nyár elejéig).

Kínában a négy évszak felosztásának hagyományos módszere a 24 napelemes „négy jelet” veszi a négy évszak kiindulópontjaként, a dichotómiát és a két napfordulót pedig felezőpontként.Például a tavasz a tavasz kezdetével kezdődik (a Dou az északkeletre utal, és a nyolc trigramm gyökérhelyzet holnapután), a tavaszi napéjegyenlőség (Dou a keletre utal) a felezőpont, és a nyár kezdete (Dou délkeletre utal) a vége

A nyugati négy évszak felosztása „két perc és két napforduló” a négy évszak kiindulópontja.Például a tavaszi napéjegyenlőség a tavaszi kezdőpont, a nyári napforduló pedig a végpont.A nyugati országok szélessége magas, és messze van a sárga és vörös fázis metszéspontjától.A négy évszak kiindulópontjaként a „kettő a kettőben” kifejezés jobban tükrözi a helyi klímát, mint a „négy állás”.Nyugaton a négy évszak osztva a „kettő a kettőben” másfél hónappal későbbi, mint a négy évszak, amelyet Kína hagyományos „négy Li” oszt el.

Hajtsa össze és szerkessze a Föld jelenségének ezt a bekezdését

A tavaszi napéjegyenlőségkor a Nap közvetlen pontja az Egyenlítőn van, majd a Nap közvetlen pontja tovább halad észak felé, ezért a tavaszi napéjegyenlőséget emelkedő napéjegyenlőségnek is nevezik.

A nappal és az éjszaka napéjegyenlősége (lásd az Alkonyat elméletét).A tavaszi napéjegyenlőség után az északi féltekén egyre rövidebbek a nappalok, a déli féltekén egyre rövidebbek az éjszakák.

A tavaszi napéjegyenlőségkor nincs sarki nappal vagy sarki éjszaka a világon.A tavaszi napéjegyenlőség után az északi pólus közelében kezdődik a sarki nap, és a tartomány egyre nagyobb lesz;A déli pólus közelében véget ér a sarki nappal és elkezdődik a sarki éjszaka, és a hatótávolság egyre nagyobb lesz

A tavaszi napéjegyenlőség évszakjelensége, időbeli és térbeli állapota így foglalható össze: „a szél és a mennydörgés meleg évszakot küld.Tavasszal az őszibarackfüzek sminkkel frissek.Az Egyenlítő közvetlen felszínén a nappal és az éjszaka egyenlően oszlik el.”